A szerzők 5640, a mellkasi fájdalmak heveny szakában ST-szakasz-elevációt mutató beteg adatait elemzik, akiket osztályukon 1970. január 1. és 2015. december 31. között kezeltek. A betegek ellátása a nemzetközi ajánlások változásával alakult. Ennek megfelelően jól követhető, hogy az általános belgyógyászati kórteremben történt "betegmegfigyelés ágyban és karosszékben" melletti közel 40%-os kórházi halálozás miként csökkent az Intenzív Koronária Egység tevékenységének hatására 20% köré, majd a szisztémás trombolitikus kezelés bevezetése és következetes alkalmazása után 10% alá. A 2013. július 1-jén megnyílt katéteres laboratórium - hazánkban először az első pillanattól kezdve - a hét minden napján 24 órában fogadja mechanikus revaszkularizációs beavatkozásra a betegeket. Az első két és fél évben ST-elevációt mutató szívizominfarktusos betegek 96,7%-a került szívkatéteres beavatkozásra. A kórházi halálozás 6% alá csökkent. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a betegek zöme jelentős kardiovaszkuláris rizikójú, ezért a szekunder prevenciós gyógyszerek elbocsátáskori ajánlása minőségbiztosítási mutató és alkalmazásuk jelentős előnyökkel jár a betegség prognózisában. Fejleszteni kell a lakosság ismeretét az akut koronária szindrómáról, amely a szükséges rövidebb prehospitális időt eredményezheti. Kulcsszavak: szívizominfarktus, trombolitikus kezelés, mechanikus revaszkularizáció, hospitális halálozás, szekunder prevenció