Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=129883
MOB:2018/1
Szerzők:Kalincsák Judit; Gőcze Péter; Bódis József; Kovács Krisztina; Stefanovits Ágnes; Bohonyi Noémi; Péntek Sándor; Papp Szilárd
Tárgyszavak:UTERUS DAGANATAI; CARCINOSARCOMA; KOMBINÁLT TERÁPIA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2018. 159. évf. 19. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Malignus kevert Müller-cső-eredetű tumor komplex kezelése / Kalincsák Judit [et al.]
  Bibliogr.: p. 746-747. - Abstr. hun., eng.
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2018. 159. évf. 19. sz., p. 741-747. : ill.


Bevezetés és célkitűzés: A közlemény célja ismertetni a méhdaganatok egy meglehetősen ritka, klinikailag igen agresszív típusának, a malignus kevert Müller-cső-eredetű daganatnak, más néven carcinosarcomának a jellegzetes prognosztikai faktorait, kezelésének lehetőségeit. Módszer: 2009 és 2017 között 29 beteget kezeltünk malignus Müller-cső-eredetű tumor miatt. I. stádium esetén műtétet és posztoperatív sugárkezelést végeztünk. II-IV. stádium esetén trimodális kezelés történt (műtét, kemoterápia és sugárkezelés). Eredmények: A betegek átlagéletkora 68,51 (49-90) év, átlagos BMI: 30,22 (20,90-37,22). Komplett reszekció utáni recidívát 6 esetben diagnosztizáltunk (ebből 4 beteg nem fogadta el a sugárkezelést), átlagosan 15,52 (6-36) hónap elteltével, távoli metasztázist 5 esetben, átlagosan 19,2 (8-32) hónap múlva. A teljes túlélés átlag 11,92 hónap (1-75). Hat beteg jelenleg is daganatmentes. Következtetések: Jelenleg nincs egységes konszenzus a daganat terápiás ellátására vonatkozóan. A kezelésben standard a műtéti eljárás, mely teljes hasi méheltávolítást és kétoldali adnexectomiát jelent, azonban a helyi recidívák és távoli metasztázisok nagy előfordulási aránya miatt felmerült a regionális nyirokcsomó-eltávolítás és posztoperatív kezelés szükségessége. Bár a posztoperatív sugárkezelés a lokoregionális kontrollt javítja, túlélésre vonatkoztatott előnye továbbra sem bizonyított. Az adjuváns kemoterápia mind a kismedencei, mind az extrapelvicus recidívák arányát csökkenti, azonban továbbra sincs egyértelmű ajánlás a leghatékonyabb kemoterápiás szerre vonatkozóan. A teljes túlélést kombinált citosztatikus kezeléssel sem sikerült javítani az elmúlt évtizedekben, ezért azt gondoljuk, hogy a multimodális kezeléstől várhatók jobb eredmények. A hatékonyabb ellátás céljából - az onkológia más területeihez hasonlóan - biológiai terápiával és target kezeléssel kapcsolatban is folynak vizsgálatok; az alacsony betegszám miatt releváns következtetés csak hosszú évek múlva vonható le. Kulcsszavak: uterussarcoma, malignus kevert Müller-cső-eredetű tumor, lymphadenectomia, adjuváns kezelés