Bevezetés: A mélyvízi gyógytorna nem specifikus krónikus derékfájdalomra gyakorolt hatását vizsgáltuk. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az aktív mélyvízi gyógytorna hatásosabb módszernek bizonyul-e, mint a passzív elektroterápiás eljárás. Anyag és módszer: A vizsgálatban 64 fő vett részt két csoportban. Az egyik csoport mélyvízi gyógytornakezelésben részesült, a második csoport pedig dionin iontophorézisben. A vizsgálati paramétereink a fájdalomérzet (VAS), a mozgásterjedelem (ROM: föld-ujjbegy távolság) és a funkcionális károsodás (RMQ). Eredmények: A mélyvízi gyógytorna kezelésben résztvevő páciensek mindhárom vizsgált paraméter esetén a két mérési alkalom- a kezelések megkezdése előtt, valamint a kúra végén-között szignifikáns javulást mutattak. A dionin iotophorézisben résztvevő páciensek a két mérési alkalom között szignifikáns javulást nem mutattak. Konkluzió: A krónikus nem specifikus derékfájdalom kezelésében az aktív mélyvízi gyógytorna hatásosabb módszernek bizonyult, mint a passzív elektroterápiás kezelési eljárás. Kulcsszavak: derékfájdalom, nem specifikus krónikus derékfájdalom, mélyvíz, vízi torna, mélyvízi gyógytorna, subaqualis mozgás, hidroterápia, ROM, Roland Morris kérdőív