Az arthritisek korai felismerése, a diagnózis tisztázása és az idejében elkezdett kezelés a betegség hosszú távú kimenetelét kedvezően befolyásolja, amiben nagy szerepe van a háziorvosnak. Az arthritisek jellegzetességeinek felismerése a diagnózis kulcsa. A diagnosztikában segítséget nyújt az anamnézis, az arthritis kezdeti tüneteinek jellegzetessége (akut, fokozatos kezdet), a tünetek fennállási ideje (self-limiting, krónikus), az érintett ízületek száma (mon-, oligo-, poly­arthritis), az ízületi érintettség megoszlása (szimmetrikus, aszimmetrikus), az érintett ízület lokalizációja (gerinc-, perifériás ízületek), a lefolyás menete (progrediáló, migráló, intermittáló). A diagnózis pontosításához szükség lehet még laboratóriumi, képalkotó és egyéb vizsgálatokra is. Évtizedekkel ezelőtt az arthritisek kezelésében a tünetek enyhítésére szorítkoztunk. A 2000-es évek új paradigmát hoztak, a szintetikus bázisterápia (sDMARD) korai bevezetésével, és szükség esetén a biológiai terápiához való hozzáféréssel a kezeléssel szembeni elvárások nőttek, új célként fogalmazódott meg a strukturális progresszió lassítása, vagy akár megállítása, a fizikai funkciók, életminőség javítása.