Az arcfájdalom etiológiáját illetően az elmúlt években napvilágot látott számos új elmélet okán időszerűnek látszik, hogy áttekintsük az arcfájdalomról mint gyakran diagnosztikus nehézséget okozó tünetről meglévő ismereteinket, az osztályozás szempontjait, a terápiás lehetőségeket. Az arcfájdalom mint tünet egyaránt lehet panasza fül-, orr-, gégészeti, ideggyógyászati, reumatológiai, fogászati, illetve szájsebészeti szakrendelésen megforduló betegeknek, s ez a tény is alátámasztja annak fontosságát, hogy a társszakmák képviselői közös nyelvet beszéljenek az osztályozást, a diagnosztikus lépéseket és a terápiát illetően. Az első szerző 2001 májusa és 2003 májusa között a Nottinghami Egyetem Fül-Orr-Gége-, Fej-, Nyaksebészeti Klinika vendég főorvosaként, a prof. Nick Jones vezette rinológiai munkacsoporthoz csatlakozva követte nyomon egy olyan, ún. tercier referencia központ tevékenységét, amely behatóan foglalkozott ismeretlen eredetű, régóta fennálló arcfájdalomban szenvedő betegek kivizsgálásával és gyógykezelésével. A közlemény az arcfájdalom osztályozásán, a diagnosztikus és terápiás lehetőségek irodalmi adatokon és a szerző nottinghami tapasztalatain alapuló ismertetésén túlmenően elsősorban az endoszkópos orrmelléküreg-sebészet tükrében vizsgálja az arcfájdalomról meglévő ismereteinket.