Bevezetés: Magyarországon súlyos népegészségügyi probléma az emlőrák okozta morbiditás és mortalitás. Célkitűzés: A kutatásunk célja felmérni az egészségügyi dolgozók mammográfián való részvételének gyakoriságát, a részvétel és a távolmaradás okait, az emlőönvizsgálat alkalmazásának gyakoriságát, az emlőrákkal és az ön-vizsgálattal kapcsolatos ismereteket. Anyag és módszer: A leíró, kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat 2017. június és augusztus között készült, két Vas megyei kórházban. Célirányos szakértői mintavétellel 45-65 év közötti, egészségügyi végzettséggel rendelkező nőt válogattunk be (N=176). Kizártuk azokat, akiknek az anamnézisében emlőrák szerepelt. Az adatgyűjtés önkitöltős, anonim kérdőívvel történt. MS Excel 2013 és SPSS 20.0 szoftverek segítségével leíró statisztika mellett x2 próbát, T-próbát és korrelációt alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A diplomával rendelkezők tudása az emlőrák rizikótényezőiről magasabb szintű, mint az alacsonyabb szakmai végzettségűeké (p<0,01). A résztvevők 21,6%-a nem vett részt mammográfián. A szocio-demográfiai adatok - kivéve az életkort és a munkavégzés idejét -, a családban előforduló emlőrák és a veszélyeztetettség érzése nem befolyásolják a szűrésen való megjelenést (p>0,05). A felsőfokú szakmai végzettségűek mammográfiával szembeni attitűdje pozitívabb, mint a diplomával nem rendelkezőké (p<0,01). A résztvevők 79%-a végez emlőönvizsgálatot, de közülük 7,2%-nak van megfelelő tudása a helyes alkalmazással kapcsolatban. Az önvizsgálat végzését a szocio-demográfiai adatok, a családon belüli emlőrák és a veszélyeztetettség érzése nem befolyásolják (p>0,05). Következtetések: Az egészségügyi dolgozók emlőrákkal és a megelőzésével kapcsolatos ismeretei rendkívül hiányosak. A mammográfiás részvétel és az emlőönvizsgálat aránya szintén alacsony. Fontos lenne a témában történő oktatás és a prevenciós módszerek rendszeres alkalmazása. Kulcsszavak egészségügyi dolgozók, emlőrák, ismeretszint, mammográfia, emlőönvizsgálat