A XXI. század leggyakrabban alkalmazott hosszú távú terápiája a statinkezelés. A statinok forradalmasították az antilipidaemiás terápiát és rendkívüli sikerrel mérsékelték - szerencsés esetben visszafordították - az évszázadokon át befolyásolhatatlan érelmeszesedés következtében kialakuló súlyos kórállapotokat. A statinkezelés a legkevesebb mellékhatással járó kezelési mód, azonban a betegek egy része kellemetlen izompanaszokat jelez. Emiatt a sikeres statinterápia az esetek kis részében - de az adott beteg számára rendkívül előnytelenül - elhagyásra kerül. Ennek legfontosabb oka a statinok vázizomzatra gyakorolt kellemetlen mellékhatása, ami - akár a betegek 75%-ában - a statin alkalmazásának felfüggesztéséhez vezet. Klinikai és laboratóriumi vizsgálatokkal a statinok és az izompanaszok közötti összefüggést igazolhatjuk, illetve kizárhatjuk. Kisadagban alkalmazott, hosszú felezési idejű statin (pl. akár heti 2x2,5 mg rosuvastatin) - ezetimibbel történő kombinációban - mellékhatás nélkül eredményesen csökkentheti az LDL-koleszterin szérumkoncentrációját.