A személy működésének folyamatként való felfogása a személyközpontú terápia egyik jellemzője. E nézet szerint az egészséges ember folyamatos fejlődésben és változásban van saját belső késztetései és az életében jelentkező kihívások hatására. A lelki problémákat pedig úgy lehet megérteni, mint ennek a folyamat jellegű fejlődésnek az elakadását. A folyamatdiagnózis - ebben a felfogásban - a személy folyamat jellegű működésében keletkező elakadásokat azonosítja a terápiás kapcsolaton belül és ezek feloldásához segít hozzá. A személyközpontú terápia fejlődése során az egyén működését négy perspektívából írták le folyamatként: jelentéstulajdonítási folyamatként, élményfolyamatként, kapcsolati interakciós folyamatként és egzisztenciális önmegvalósító folyamatként. Jelen tanulmány e négy perspektíva rövid leírása után ezeket a nézőpontokat gyakorlati szinten próbálja meg szemléltetni. Négy egymásra épülő gyakorlat kerül bemutatásra, melyek segítséget nyújthatnak a klienssel való munka elakadásának a feltárásában. Minden feladat leírása után példa szemlélteti, hogy a gyakorlat milyen módon tárja fel a folyamat elakadását. Ezek a gyakorlatok használhatóak szupervízióban, esetmegbeszélésen vagy egyedül is.