Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=127571
MOB:2017/4
Szerzők:Kriston Pálma; Pikó Bettina
Tárgyszavak:SERDÜLŐKOR; MENTÁLIS EGÉSZSÉG; PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSTAN; DEPRESSZIÓ
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2017. 32. évf. 2. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  A kognitív érzelmi önszabályozás szerepe serdülőkorban a depresszió, a pszichoszomatikus tünetek és a szubjektív jóllét szintjébe / Kriston Pálma, Pikó Bettina
  Bibliogr.: p. 177. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2017. 32. évf. 2. sz., p. 168-177. : ill.


Háttér és célkitűzések: Egyre több kutatás számol be az érzelmi önszabályozó folyamatok mentális egészségre gyakorolt befolyásáról. Az érzelemszabályozás olyan komplex jelenség, mely végbemehet explicit és implicit módon; magában foglal kognitív és viselkedéses folyamatokat: az érzelmi reakciók értékelését és módosítását egy adott cél elérése érdekében. Kutatásunk célja volt feltárni a kognitív érzelmi önszabályozó stratégiák kapcsolatát a mentális egészségmutatókkal, serdülők körében. Módszer: Az ifjúságkutatást 2016-ban végeztük Makón, a mintanagyság 1245 fő volt. Az adatgyűjtés önkitöltős kérdőíves módszerrel történt. A kérdőív az érzelmi szabályozást mérő skálákon túl tartalmazott mentális egészséggel, szubjektív jólléttel és szociodemográfiai háttérrel kapcsolatos kérdéseket. Az adatokkal nemi összehasonlítást végeztünk, és többváltozós lineáris regresszió-elemzéssel vizsgáltuk a regulációs stratégiák és a mentális egészségmutatók - depressziós, pszichoszomatikus tünetek és élettel való elégedettség - kapcsolatát. Eredmények: A lányok gyakoribb depressziós és pszichoszomatikus tünetről, valamint alacsonyabb élettel való elégedettségről számoltak be a fiúkhoz képest. Jelentős nemi eltéréseket találtunk az önvád, rumináció, mások hibáztatása, perspektívaváltás és pozitív fókuszváltás stratégiák használata között. Továbbá a nem adaptív stratégiák összefüggést mutattak a nagyobb depresszió pontszámmal és pszichoszomatikus tünetekkel, míg az adaptív stratégiák az élettel való elégedettség magasabb szintjével voltak kapcsolatban mind a lányoknál, mind a fiúknál. Következtetések: A tanulmány rámutat a kognitív érzelemszabályozó stratégiák fontosságára a mentális egészség, szubjektív jóllét szempontjából, és szorgalmazza az érzelmi önszabályozásban szerepet játszó kognitív folyamatok háttértényezőinek feltárását.