A krónikus stabil angina pectoris a koronáriabetegség leggyakoribb megjelenési formája, amely a betegek közel felében a betegség első manifesztációját jelenti. A többéves utánkövetési adatok alapján a krónikus angina megduplázza a major kardiovaszkuláris események rizikóját. A miokardiális infarktus vagy halál rizikóját növelő tényezők az előrehaladott kor, a súlyos anginaforma, a társbetegségek (krónikus vesebetegség és diabétesz), kóros balkamra-funkció és a nem elvégezhető terheléses vizsgálat. Az iszkémiás szívbetegség megítélésben az elmúlt évtizedben jelentős változások történtek. Ez vonatkozik az ateroszklerózis patomechanizmusára, az új diagnosztikus lehetőségeinkre, pl. a plakk karakterisztikájának megállapítására. Mostanában több lehetőségünk van a beteg rizikóstátuszának a megítélésére, amely fontos a kezelési stratégia kiválasztásában. A gyógyszeres kezelésben a standard szerek mellett megjelentek a metabolikus modulátorok, a PCI-vel végzett revaszkularizáció az újabb és újabb gyógyszerkibocsátó stentek megjelenésével óriásit fejlődött. Az ellentmondó adatok miatt a legnehezebb döntést a konzervatív kezelés és a revaszkularizáció (PCI vagy CABG) közötti választás jelenti. Az elmúlt években az új generációs stentek használatával újra eltolódás érzékelhető a PCI irányába. Mivel az új felfogás szerint az ateroszklerózis egy közepes fokú krónikus gyulladás, amely az endothelsérülésre adott választ jelenti, a jövőben ehhez az új patomechanizmushoz kell a kezelést is igazítani. Az új gyógyszerekkel folynak a klinikai vizsgálatok, az eredmények jelentősen megfogják változtatni a kezelési gyakorlatunkat. Jelenleg a "gyulladt", de iszkémiát nem okozó plakkot csak statinnal tudjuk befolyásolni.