A zsírszöveti kompartmenteknek szerepe lehet az ateroszklerózis kialakulásában. Korábbi adatok az abdominalis zsírszövet és a fokozott kardiovaszkuláris kockázat közötti összefüggést már igazolták, napjainkban vizsgálat tárgyát képezi az epikardiális zsírszövet (EAT) szerepe is. Egyre több adat utal arra, hogy az EAT megnövekedett mennyisége a koronáriabetegség (CAD) kockázatát növeli. Jelenlegi vizsgálatunk során arra kerestünk választ, hogy igazolható-e összefüggés az EAT térfogata és a CAD jelenléte között felnőtt, korábban kardiális eseményt nem szenvedett egyének körében. A vizsgálatot a BUDAPEST-GLOBAL-tanulmány keretei között végeztük. Összesen 195 beteg (életkor: 56,1+-9,4 év; nők 64,1%) adatait elemeztük. Minden résztvevőről kontrasztanyag nélküli CT-felvétel készült a mellkasi és felhasi régióban az EAT és az abdominalis zsírszövet mennyiségének méréséhez. A CAD jelenlétét vagy hiányát koronária-CT-angiográfia lelete alapján állapítottuk meg és a betegeket koronáriabetegségben nem szenvedők (CAD-negatív; n=89) és koronáriabetegségben szenvedők (CAD-pozitív; n=106) csoportba soroltuk. A CAD-pozitív csoport életkora, haskörfogata, EAT- és abdominalis zsírszövetértéke számottevően nagyobb volt, mint a CAD-negatív csoporté. A CAD-pozitív csoportban értékelhetően kisebb arányban voltak a nők, az előzményi adatok között gyakrabban szerepelt hipertónia, dyslipidaemia és diabétesz. A CAD-pozitív csoport szérum trigliceridértéke értékelhetően nagyobb volt, mint a CAD-negatív csoporté, a többi lipid- és vércukorértéket tekintve a két csoport között számottevő különbség nem mutatkozott. Az életkor (esélyhányados: 1,1; p<0,001), a hipertónia (esélyhányados 3,3; p<0,05), a női nem (esélyhányados 0,1; p<0,001) és az EAT 10 cm3-nyi értéke (esélyhányados 1,3; p=0,001) a CAD független prediktorainak bizonyult. Az EAT mennyiségének 10 cm3-rel való növekedése a CAD kockázatát 30%-kal megnövelte. A női nem protektív tényezőnek adódott, következésképpen a férfinem pozitív prediktív tényezőnek minősült. Az EAT mennyisége összefüggésben áll a CAD jelenlétével, ezért érdemes megfontolni értékének szerepeltetését a kardiovaszkuláris kockázatbecslő rendszerekben, a pontosság növelése érdekében.