Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=125111
MOB:2017/2-3
Szerzők:Béres Alexandra; Czeglédi Edit; Babusa Bernadett
Tárgyszavak:TESTNEVELÉS ÉS TESTEDZÉS; BMI ÉRTÉK (TESTTÖMEGINDEX); TESTFELÉPÍTÉS; ÖNKÉP; MAGATARTÁSI ZAVAROK
Folyóirat:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika - 2017. 18. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0406/0406-overview.xml]


  Effects of a single aerobic exercise session on body image = Egyalkalmas aerobik edzés hatása a testképre / Alexandra Béres, Edit Czeglédi, Bernadett Babusa
  Bibliogr.: p. 99-103. - Abstr. hun., eng.
  In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2017. 18. évf. 1. sz., p. 84-104. : ill.


Elméleti háttér és célkitűzés: Bár a legtöbb kutatás a rendszeres testedzés testképre gyakorolt pozitív hatására fókuszál, néhány vizsgálat eredménye a testedzés testképre tett azonnali hatására hívja fel a figyelmet. Jelen tanulmány célja az aerobik edzés testképre gyakorolt azonnali hatásának vizsgálata fitnesztermi és otthoni edzési körülmények között, továbbá a tápláltsági állapot (normális testsúly vs. túlsúly/elhízás) és a testedzésfüggőség potenciális moderátor szerepének vizsgálata az edzés és a testkép alakulása közötti kapcsolatban. Módszer: A vizsgálatba aerobikedzést folytató nőket vontunk be (n = 322). A résztvevők egyik része edzőteremben folytatta a testgyakorlást (n = 155), másik része otthon végzett aerobik testedzést, video vagy DVD segítségével (n = 167). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert testtömeg és testmagasság, a testedzés gyakoriságára vonatkozó kérdés, Testértékelési Skála, Testedzés Addikció Kérdőív. Az adatfelvétel az egyórás testgyakorlást megelőzően és azt követően történt. Eredmények: Nem találtunk szignifikáns különbséget az edzőteremben és az otthonukban aerobik edzést folytató nők között az életkor, az iskolai végzettség, a BMI, a testértékelés, a testedzés gyakorisága és a testedzésfüggőség tekintetében. A válaszadók 7,5%-a (n = 24) esetében jelenik meg a testedzésfüggőség kockázata. Az egyórás testedzés szignifikáns, kedvező hatást gyakorolt a testképre (t(321) = 7,564; p < 0,001), amely hatás a testgyakorlás helyszínétől (edzőterem vs. otthon) és a tápláltsági állapottól függetlennek bizonyult. A testedzésfüggőség azonban moderálta a testgyakorlás és a testkép változásának kapcsolatát: a testedzést követően a testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetett csoportban mutatkozott meg a legnagyobb mértékű, pozitív irányú változás a testkép tekintetében (F(1) = 3,252; p = 0,040). Következtetés: Eredményeink arra utalnak, hogy akár egy egyórás testgyakorlásnak is pozitív hatása lehet a testképre, amelynek jelentős gyakorlati implikációi vannak a testsúlycsökkentő kezelések szempontjából.