Bevezetés: A kötődési diszfunkciók meghatározzák a borderline személyiségzavart, amely a multiimpulzivitás gyakori háttértényezője. A kötődés és a multiimpulzív evészavarok kapcsolata mégis szinte feltáratlan. Célkitűzés: Multiimpulzív és klasszikus evészavarosok, illetve evészavartól mentes személyek kötődésének összehasonlítása; továbbá feltárni, hogy a kötődés mennyire magyarázza a multiimpulzív tüneteket. Módszer: Keresztmetszeti online kérdőíves vizsgálat (148 nő, átlagéletkor: 30,9 év), amely e három csoportban mérte az anyai, apai és felnőtt kötődést, a depressziót, a szorongást, az evészavar- és multiimpulzív tüneteket. Eredmények: Az evészavartól mentes csoport 41,3%-a, a klasszikus evészavarosok 17,6%-a, a multiimpulzív csoport 11,8%-a biztonságosan kötődött. A legsúlyosabb evészavartünetek (F(2) = 17,733) és legalacsonyabb apai gondoskodás (F(2) = 3,443) a multiimpulzív evészavarosokat jellemezték. A kötődési aggodalmaskodás és bizalmatlanság a multiimpulzív tünetek 14,5%-át magyarázta, ám a depresszióra korrigálva csak utóbbi bizonyult a multiimpulzivitás prediktorának (t = 5,166, p<0,01). Következtetés: A multiimpulzív személyek tüneti és kötődési szempontból is az evészavarosok különálló csoportját alkotják. A negatív hangulatok kezelése terápiás potenciállal bírhat esetükben. Az apai gondoskodás, kötődési aggodalmaskodás, bizalmatlanság terápiás jelentőségének feltárásához longitudinális vizsgálatok szükségesek.