Korábbi tanulmányokban kimutatásra került, hogy növekvő probléma keletkezik a labordiagnosztika hazai közfinanszírozásában (in vitro diagnostics - IVD). A labordiagnosztika egy zárt kasszából gazdálkodik. Az elmúlt években ez a zárt kassza elemzésre került, és számos kritika került megfogalmazásra amiatt, hogy 2006 óta a kassza összege nem változott, emiatt jelentősen csökkentek a finanszírozás pontértékei, miközben az éves labordiagnosztikai teljesítmény emelkedése tapasztalható. Ebben a tanulmányban egy mélyebb elemzést végeztünk megkülönböztetve benne a labordiagnosztika egyes szakterületeit. Az elemzésünk célja felhívni a figyelmet arra, hogy a kasszán belül az egyes szakterületek változásai eltérő trendeket mutatnak, mint például a klinikai kémia, immunkémia, hemosztázis, mik robiológia, molekuláris genetikai vizsgálatok. Ezekben az években számos kihívásnak lehetünk tanúi a labordiagnosztika területén. Többek között elemeztük a technológiai változásokat, az orvosok változó klinikai döntéshozatalát, a folyamatban lévő szűrési programokat (mint például a kolorektális daganatok szű rését székletvér vizsgálattal). A laborkasszának ebben a mélyelemzésében a vizsgálatszámok esetében a klinikai kémiai tesztek vezetnek, miközben a pontszámteljesítmény és kifizetések tekintetében a vezető szerep az immunkémiáé (beleértve a CRP, PSA, székletvér vizsgálatokat). Következtetéseink nyomán javaslatot teszünk a zárt labordiagnosztikai kassza működtetésének és éves finomításának alapelveire. Javasoljuk továbbá egy monitoring rendszer kidolgozását és működtetését. Ez képes lenne meghatározni a változások trendjeit, a labordiagnosztikára, mint kiemelt egészségügyi tevékenységre irányuló hatásokat, és hasznos információkkal szolgálna a szabályozáshoz és az éves költségvetési tervezéshez.