Egy konkrét klinikai esetet felhasználva arra teszünk kísérletet, hogy felhívjuk a figyelmet a gyermekintenzív ellátás pszichoszociális vonatkozásaira, valamint az ellátó team és a hozzátartozók kommunikációjának rendkívül összetett és speciális helyzetére. Tesszük mindezt egy olyan csecsemő kezeléstörténetének segítségül hívásával, amelyben számos terület szakemberei váltak érintetté, s voltak szemtanúi a négy hónapot megélt csecsemő klinikai gondozásának és szomorú elvesztésének. Az esetleíráson keresztül igyekszünk bemutatni azt a spektrumot, amely leképeződik egy betegen világra jött csecsemő ellátása, valamint az egészségügyi alkalmazottak és a hozzátartozók kapcsolatának alakulásában, interperszonális kapcsolatuk elmélyülésében és kommunikációjuk gócaiban, útkeresésükben. Írásunk fókuszába emeljük az ellátás kapcsán felmerülő pszichoszociális kérdéseket, s egyúttal igyekszünk rávilágítani arra is, hogy a gyermekintenzív osztályon dolgozó szakemberek hogyan kommunikáltak a csecsemő szüleivel.