Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=123434
MOB:2016/4
Szerzők:Bikov András; Süttő Zoltán; Bohács Anikó; Csiszér Eszter; Gáll Orsolya; Komlósi Zsolt; Losonczy György; Müller Veronika
Tárgyszavak:TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓ; BRONCHOALVEOLÁRIS MOSÓFOLYADÉK; MINTAVÉTEL-TANULMÁNYOK; STATISZTIKA
Folyóirat:Medicina Thoracalis - 2016. 69. évf. 5. sz.
[https://www.tudogyogyasz.hu]


  A bronchoalveolaris lavage citológia helye a tüdőtranszplantáltak akut gyulladásos kórképeiben / Bikov András [et al.]
  Bibliogr.: p. 299. - Abstr. hun., eng.
  In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2016. 69. évf. 5. sz., p. 289-299. : ill.


A tüdőtranszplantációt követő akut gyulladásos kórképek (akut rejekció és infekció) mielőbbi diagnózisa és kezelése alapvető a betegek gondozása során. Ugyanakkor a két kórkép elkülönítése sokszor nehézségekbe ütközik. Kérdés, hogy a bronchoalveolaris lavage folyadék (BALF) citológiai elemzése mennyiben segíthet a klinikai döntéshozatalban. Feldolgoztuk a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján 2011 novembere és 2015 augusztusa között levett BALF mintákat. A vizsgálatba 64 beteg 227 mintája került be. Összehasonlítottuk a stabil állapotot, az akut rejekciót és az akut infekciót jellemző BALF citológiai profilt. Eredményeink szerint a minták döntő többsége normál sejtképet mutatott függetlenül attól, hogy melyik csoportba tartozott. A transzplantációt követő első évben nem találtunk szignifikáns különbségeket a BALF citológiai összetételében a három csoport között. Stabil betegektől vett mintákat vizsgálva az első év az azt követő időszakhoz képest lymphopeniaval és neutropeniaval volt jellemezhető (p<0,05). Az első évet követő időszakban az akut rejekció a stabil állapothoz képest eosinophiliaval (p=0,01), az infekcióhoz képest neutrophiliaval volt jellemezhető (p<0,01). A stabil állapotú betegek mintáiban észlelt neutrophilia felvetette a 12 hónapon belüli BOS lehetőségét (p=0,04). Nem volt különbség a BALF citológiai arányokban az alapbetegségek vagy az alemtuzumab indukcióban részesülő betegek között (p>0,05). Vizsgálataink alapján a BALF rutinszerű citológiai vizsgálata mérsékelt klinikai relevanciával bír az akut gyulladásos kórképek felismerésében. Az első évet követő BALF citológiai változások ugyanakkor felvethetik akut rejekció lehetőségét. A hisztológia késése esetén a tünetek és egyéb klinikai mutatók alapján a BALF citológia segíthet a megfelelő terápiás döntéshozatalban.