Önakadályozásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor bizonyos körülmények között adott személyiségváltozókkal jellemezhető egyének fontos teljesítményhelyzetek előtt saját maguk által felállított akadályokkal hátráltatják az eredményességüket. A tanulmány elején pontosan definiáljuk az önakadályozást, elhelyezzük a pszichológiai elméletek, valamint a szociálpszichológiai rokon fogalmak között. Az önakadályozás két formáját elkülönítve, a viselkedéses önakadályozást és a mondott akadályokat részletesen tárgyaljuk. Röviden kitérünk a jelenség hátterében meghúzódó motivációkra. A tanulmány elemzi az önakadályozást befolyásoló tényezőket, amelyeket két dimenzió - személyhez vagy környezethez köthető, serkenti vagy gátolja - mentén osztályoz. Az önakadályozás következményeit előnyös és hátrányos megosztásban csoportosítva vitatjuk meg. Az önakadályozás mérési lehetőségeinél bemutatjuk a kérdőíves és kísérleti módszereket. Az összefoglalás során kitérünk az eddig elvégzett elméleti és empirikus munka értékelésére, a gyakorlati alkalmazás kérdéseire, a magyar vonatkozásokra és a kutatási nehézségekre.