Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik nem vesznek részt neuromuszkuláris tréningen, sosem érik el az igazi genetikai potenciálnak megfelelő teljesítményt. Célunk egy többkomponensű (flexibilitás, törzs stabilitás, balansz), integratív neuromuszkuláris balansz tréning hatékonyságának kontrollcsoportos vizsgálata serdülőkorban lévő férfi kosárlabdázóknál. 21 Zalakerámia ZTE KK férfi utánpótlás játékost (10-14 év) vizsgáltunk (tréningcsoport: n = 11, kontrollcsoport: n = 10) a PTE-ETK ZKK biomechanikai laborjában és tornatermében. A vizsgálatot 2014. augusztus 29. (tréning előtti mérések) és 2014. november 29. között (tréning utáni mérések) végeztük nyomásmérő platformmal (footchecker4.0), a Gerincgyógyászati Társaság által alkalmazott tesztsorral ("12 teszt"), a flamingó és a csillag teszttel (SEBT). A tréning 12 héten át, heti egy alkalommal, 45 percben zajlott, mely 15 perc nyújtásból, 15 perc törzs stabilizáló, és 15 perc balansz, pliometrikus gyakorlatokból állt. A statisztikai elemzés SPSS for Windows 20.0 programcsomaggal történt. A tréning fokozta a törzs stabilizációt, csökkentette a testtömegközéppont vetületének elmozdulását. Megnövelte a testtömegközéppont vetületének dinamikus elmozdítását anterior (p = 0,002), poszterior (p 0,017) és sziniszter (p = 0,006) irányokba. Javult a testtartásért felelős izmok ereje és nyújthatósága (p < 0,001), a statikus stabilitás (p < 0,001), illetve a dinamikus stabilitás. Továbbá a csillag teszten (SEBT) elért eredmények és a lábhossz között szignifikánsan erős (p < 0,001) pozitív kapcsolatot (0,7 < r < 1) találtunk. Az integratív neuromuszkuláris balansz tréning során az általunk alkalmazott egyensúly, konkrét célzott törzs stabilizáló, és nyújtó gyakorlatok hatásosnak bizonyultak.