A fruktóz gyümölcsökben és zöldségekben természetesen előforduló monoszacharid. Az utóbbi évtizedekben világszerte jelentősen megnövekedett a fruktóz bevitele, elsősorban az üdítőitalokban használt magas fruktóztartalmú kukoricakeményítő szirup által. Fogyasztásában Magyarország az Egyesült Államok után az "előkelő" 2. helyen áll. A fruktóz a 2-es és 5-ös glükóztranszporter fehérje révén szívódik fel a bélből és jut a vérből a májba, ahol előbb fruktóz-1-foszfáttá, majd fruktóz-1,5-difoszfáttá alakul, amely gliceraldehidre és dihidroaceton-foszfátra bomlik, amik bekapcsolódnak a glikolízisbe, triglicerid- és húgysavképződésbe. A fruktózintolerancia prevalenciája világszerte széles keretek között ingadozik. A fruktózérzékenység tünetei hasonlóak a tejcukor-érzékenységhez. A fruktózmalabszorpciót hidrogénkilégzési teszttel vizsgálják. A fructosaemia meghatározása költséges és körülményes. A fruktózmalabszorpció fokozza az intestinalis motilitást és szenzitivitást, elősegíti a bakteriális biofilm képződését, prebiotikumként szolgál a bélflóra számára, részt vesz a gastrooesophagealis reflux és irritábilis bél kialakulásában. A fruktózfogyasztás elősegíti a fogszuvasodást, a nem alkoholos zsírmáj képződését, és feltételezik szerepét a daganatképződésben is. A fruktózintolerancia kezelésében a fruktózfogyasztás egyénre szabott csökkentése és a FODMAP diéta ad kedvező választ. A xilóz-izomeráz enzim tünetileg hatásos.