A halitosis vizsgálatára számos módszer és kidolgozott protokoll áll rendelkezésre. Az egyes baktériumfajok jelenléte kémiai és enzimatikus tesztek segítségével határozható meg, azok anyagcseretermékeinek vagy enzimeinek kimutatásával, míg a halitométerek pontosan számszerűsítik azokat a gázokat is, amelyek nem okoznak szájszagot. A felmérések szerint az emberi orr képes direkt detektálni a kellemetlen leheletet, azonban a pontos diagnózishoz nem elegendő, ha kizárólag az érzékszervünkre hagyatkoznunk, és ha a páciens panaszmentes. A betegek általában önértékelési problémák vagy társaik visszajelzései miatt keresik fel a szakembert az orális gázok felderítésére. Az, hogy melyik vizsgálati módszer a leginkább meggyőző és összegző a halitosis diagnosztikájában, ez idáig nem került feltárásra. Jelen cikk betekintést nyújt a halitosis vizsgálati módszereibe.