A 2-es típusú diabéteszes betegek között a hipertónia előfordulási aránya kétszerese, egyes adatok szerint 3-4 szerese az átlagpopulációnak. A hipertóniás diabéteszes beteg kardiovaszkuláris morbiditása/mortalitása 2,5-2,7-szerese a lakosság egészében jelentkező adatokhoz képest, ezen betegeknél emiatt tényszerűen magasabb a szívinfarktus, stroke, vesebetegségek, valamint az általános érelmeszesedés gyakorisága. A fenti tények miatt a gyakorló orvos/belgyógyász számára fontos, hogy a szénhidrát-anyagcsere optimális egyensúlya mellett a vérnyomás beállításánál is célértékek elérésére törekedjünk, amelyhez ma már nagy segítséget nyújthat a bemutatott esetben is alkalmazott hármas vérnyomáscsökkentő fix kombináció.