A rezilienciát, olyan személyes változóként értelmezzük, mely lehetővé teszi a nehéz/stresszel teli élethelyzetben az alkalmazkodást és a felépülést. A "resilience" angol kifejezés magyar nyelvben elfogadott változatai a pszichológia tudományban a reziliencia és a lelki ellenálló képesség, ez utóbbit használom a továbbiakban. Az elmúlt évtizedekben számos longitudinális és keresztmetszeti vizsgálat készült, melyek a lelki ellenálló képesség (resilience) jelenségének különböző aspektusait vizsgálták. Az első időszakban a jelenség bizonyítása volt a kutatók célja, míg napjainkban a klinikai pszichológia és az egészségpszichológia szakemberei a lelki ellenálló képesség protektív faktorait kutatják. Eredményeikkel hozzájárulnak a krónikus betegségekkel élők megküzdési lehetőségeinek bővítéséhez, és az életminőségük lehetséges javításához. A gyermekkori krónikus megbetegedések esetében szintén kiemelkedően fontos a lelki ellenálló képesség kialakítása és/vagy felerősítése a gyógyító munkában. A cikkben összefoglalásra kerülnek a legjelentősebb kutatások, melyek hozzájárultak a lelki ellenálló képesség adaptív szerepének elfogadásához a nehéz életkörülményekből való felépülésben.