Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=121801
MOB:2016/3
Szerzők:Járomi Éva; Szűcs Erzsébet; Vitrai József
Tárgyszavak:EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2016. 57. évf. 2. sz.
[https://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes ]


  Egészségstílusokhoz illesztett, viselkedésváltozást célzó beavatkozások tervezése / Járomi Éva, Szűcs Erzsébet, Vitrai József
  Bibliogr.: p. 50. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2016. 57. évf. 2. sz., p. 34-50. : ill.


Háttér: Hazánkban és a nemzetközi gyakorlatban egyaránt megfigyelhető, hogy az egészségmagatartás megváltoztatását célzó beavatkozások legtöbbször nem érik el céljukat, nem bizonyulnak hatásosnak. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a viselkedést többnyire csupán egyetlen ágazat, egyetlen színterén, egyetlen beavatkozás által igyekeznek megváltoztatni, figyelmen kívül hagyva a feladat komplexitását, a viselkedés társadalmi, gazdasági és egyéb környezeti beágyazottságát. Másfajta megközelítést tesznek lehetővé a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 2015-ben megvalósított Egészségstílus Felmérésének eredményei, hiszen a felnőtt és iskolás korosztály körében azonosított egészségstílusokhoz illesztett beavatkozásokra kínálnak lehetőséget. A közlemény célja annak bemutatása, hogy milyen módszer lehet célravezető az egészségstílusokhoz illesztett beavatkozások azonosításához. Módszer: A módszertan kidolgozásához a célcsoportot a felmérés alapján azonosított korosztályok közül az 5. évfolyamos tanulók lehangolt, nem motivált, külső örömforrásokat keresők csoportja alkotta. A befolyásolni kívánt viselkedés pedig a gyakori szénsavas üdítőital, egészségtelen ételek fogyasztása volt. Az alkalmazott módszer pedig a "Viselkedésváltoztatás kereke" és az annak alapjául szolgáló COM-B modell, mely utóbbit a szerzők - újszerű módon - a célcsoport viselkedését befolyásoló egyéb társadalmi szereplők viselkedését meghatározó tényezők azonosítására is alkalmazták. Eredmények: A fenti módszertan alkalmazásával a kiválasztott célcsoporthoz a szerzők azonosították a viselkedést előidéző és determináló problémákat, az ehhez illeszthető beavatkozásokat, és a hozzájuk kapcsolódó színtereket, valamint a különböző társadalmi szereplőknek a megvalósításban elvárt funkcióit. Következtetések: A szerzők által javasolt módszertannal komplex, több szintű és több társadalmi szereplő bevonásával hatásosnak ígérkező beavatkozások jelölhetők ki. A módszertan hatásosságának igazolása további hatásvizsgálatokat igényel.