Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=120787
MOB:2016/2
Szerzők:Sükösd Andrea Krisztina; Kerek Andrea; Gáspár Beáta; Palotás Csilla; Kovács Orsolya; Sétáló György (ifj.); Varga Judit; Ábrahám Hajnalka; Biró Zsolt
Tárgyszavak:CATARACTA-ELTÁVOLÍTÁS; LÉZERSEBÉSZET
Folyóirat:Szemészet - 2016. 153. évf. 1. sz.
[https://szemorvostarsasag.hu/]


  A sejtkárosodás morfológiai jeleinek vizsgálata manuális és femtoszekundum lézeres capsulorhexis után az elülső lencsetok epithelsejtjein / Sükösd Andrea Krisztina [et al.]
  Biliogr.: p. 20. - Abstr. hun., eng.
  In: Szemészet. - ISSN 0039-8101. - 2016. 153. évf. 1. sz., p. 15-20. : ill.


Célkitűzés: Femtoszekundum lézeres és manuális capsulorhexis (CCC) következtében megfigyelhető morfológiai jellegzetességek meghatározása az eltávolított elülső lencsetok epithelsejtjeiben. Módszerek: Az elülső lencsetok epithelsejtjeinek morfológiáját fény- és transzmissziós elektronmikroszkópos módszerrel tanulmányoztuk, hangsúlyt helyezve a mechanikai sérülés során kialakuló strukturális változások vizsgálatára. A p53 pro-apoptotikus fehérje jelenlétét immunhisztokémiai módszerrel igazoltuk. A manuálisan eltávolított elülső lencsetokokat az I. csoportba, míg a femtoszekundum lézeres capsulotomiával eltávolítottakat a II. csoportba soroltuk. Eredmények: Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatainkkal azt találtuk, hogy az I. csoportba sorolt elülső lencsetokok epithelsejtjei nagyobb számban tartalmaznak degeneratív elváltozással rendelkező sejteket, mint a II. csoportba sorolt lencsetokok. Emellett az I. csoport elülső lencsetok epithelsejtjei nagyobb arányban expresszálták a p53 pro-apoptotikus fehérjét, mint a II. csoportbeliek. Következtetés: Az elülső lencsetok manuális eltávolítása jelentősebb mértékű mechanikai stresszt jelent a tok nyújtása és húzása révén, mint a femtoszekundum lézeres CCC.