A népesség 20-50%-ában találhatóak pajzsmirigygöbök, függően attól, hogy milyen módszerrel keressük azokat. Ezek döntő része ún. "hideg" göb, amelyek 5-8%-a malignus vagy azzá válik. A malignitás diagnosztikájában a gyanút felvetheti az ultrahang, azonban napjainkban a vékonytű-aspirációs biopszia, illetve a citológia az "arany standard" módszer. Ugyanakkor, még a citológiai vizsgálatok 10-40%-a is bizonytalan eredményt szolgáltat, nem beszélve az értékeléskor még benignusnak tűnő "hideg" göbök későbbi malignizálódásáról. Az utóbbi időben előtérbe kerültek a genetikai tesztek, amelyek ebben a vonatkozásban hatékonyan egészíthetik ki a citológiai vizsgálatot, növelve a diagnosztikus hatékonyságot. A közleményben a szerzők összefoglalják a rendelkezésre álló ismereteket ezen genetikai teszteket illetően, beleértve az általuk kifejlesztett molekuláris patológiai panelt is.