A 2-es típusú cukorbetegek kezelése során az elmúlt évtizedben jelentős változás történt. A rendelkezésre álló inzulinkészítmények bővülése lehetővé tette a beteg igényeinek még inkább megfelelő inzulinterápia bevezetését. Az inzulinterápia ma már nem a "legutolsó lehetőség" a beteg anyagcsere helyzetének javítására. Mindezek ellenére ismert, hogy a per os kezelés után az inzulin elkezdése és intenzifikálása jelentős késlekedést szenved, a nem megfelelő anyagcserehelyzet dacára. A közlemény ismerteti a kezelést gátló legfontosabb tényezőket (hypoglykaemia és testsúlynövekedés), valamint a beteg-együttműködés és a vércukorcsökkentő kezelési adherencia javításának lehetőségeit. A modern, egyszerűen alkalmazható bázis-inzulin és GLP-1-mimetikum kombinációja a korai inzulinkezelés és optimalizálás eszközeként ideális terápiás lehetőség.