Bevezetés: Népességfogyásunkon belül a nem cigány lakosság fogyásával párhuzamosan a legnagyobb nemzeti kisebbségünk, a cigányság száma növekszik. A cigánykultúra sajátosságainak ismerete a védőnők számára elengedhetetlen. Célkitűzés: A vizsgálat célja feltárni és összehasonlítani a cigány és magyar édesanyák tervezett és megszületett gyermekszámának alakulását és néhány befolyásoló háttértényezőt. Anyag és módszer: A célcsoporton belül kényelmi mintavétellel történt az anonim adatgyűjtés, saját szerkesztésű kérdőív segítségével. A vizsgálat célcsoportját 113 fő 15-35 éves, magyar (n=68) és cigány (n=45) édes-anya képezte, akik már rendelkeznek legalább egy vérszerinti gyermekkel. Az elemzés x2 próbával és Fisher féle egzakt teszttel. Eredmények: A tervezett (p=0,002) és megszületett gyermekek (p<0,001) számának alakulására jelentősen hatott az etnikai hovatartozás. A magyar anyák kevesebb gyermeket terveztek és szültek. A kiskorúként történő gyermekvállalás a cigány nőknél fordult elő gyakrabban (p <0,001). Az első várandósság alatti kedvezőtlen anyagi helyzet, a várandósság során folytatott dohányzás, a tanácsadásokon való rendszertelen megjelenés a cigány édesanyákra volt jellemzőbb (p <0,001). A gyermekvállalási hajlandóságot a lakhatási körülmények (p<0,001), valamint az anyagi helyzet (p<0,001) a cigány nőknél befolyásolta jelentősebben. A jövőben a magyar édesanyák számottevően többen terveznek gyermeket.