Máig az 1994-ben megjelent, első tisztán statin vs. placebo-elrendezésű klinikai vizsgálatban, a 4S-ben volt a legnagyobb különbség az ágak közötti LDL-C-értékben (1,77 mmol/l) - a magas induló koleszterin miatt. Ez és a különösen magas kockázat magyarázta, hogy ebben a studyban az összmortalitás is szignifikánsan csökkent. Bár már tíz évvel azelőtt, az LRC-CPPT is igazolta, hogy a koleszterincsökkentés akkor is hatékony a majoresemények ritkításában, ha az epesavkötő-gyantával történik, mégis a koleszterinkoncepció gyakorlati kiaknázásához az kellett, hogy (i) legyenek jól szedhető szerek és (ii) az ezekkel végzett sok-sok nagy vizsgálat szolgáltasson robosztus evidenciát, a legkülönbözőbb betegcsoportok és iszkémiás végpontok tekintetében is. Bár a statinos vizsgálatok között szép számmal voltak sikertelenek, metaanalízisük meggyőző (mmol/l LDL-C-ként 22%-os) kockázatcsökkenést jelzett. A konvencionális statinvizsgálatokra a szintén simvastatinnal végzett, grandiózus és cégfüggetlen HPS helyezte fel a koronát. Tíz évvel ezelőtt, a PROVE-IT-tel bizonyosodott be elsőként, hogy a konvencionálishoz képest az intenzív koleszterincsökkentés klinikai előnnyel rendelkezik. Placebóval szemben az intenzív koleszterincsökkentés alkalmas (i) a szekunder stroke-prevencióra (SPARCL), (ii) markáns primer prevencióra (JUPITER) és (iii) az idült veseelégtelenség KV-rizikójának mérséklésére is (SHARP). Legújabban az IMPROVE-IT-vizsgálat igazolta, most előszór, hogy statinhoz adott nem statin lipidterápia képes a KV-események számát érdemben csökkenteni, ráadásul egy meglehetősen alacsony LDL-C értékű kontrollcsoporttal szemben. Mindez megerősíti a koleszterinhipotézist. Az is igazolódott, hogy az ezetimib mindezt biztonságosan képes tejesíteni.