A béta-blokkolók indikációs köre az utóbbi évtizedekben jelentősen kibővült. Kezdetben "csak" a magasvérnyomás-betegség kezelésére javasolták, azonban az utóbbi két évtized vizsgálatai egyértelműen igazolták, hogy stabil coronaria-betegség esetén javítják a túlélést. Továbbá az is bizonyítást nyert, hogy a szívelégtelenség szimpatikus hiperaktivitással járó állapot, melyben a béta-blokkoló kezelés nemcsak a tüneteket mérsékli, hanem az ACE-gátlókhoz hasonlóan az életkilátásokat is javítja. Mindezek mellett krónikus pitvarfibrilláció frekvencia kontrollja során sem nélkülözhető az alkalmazása.