Egy 20 éves férfi esetét ismertetjük, akinél tonsillectomiát követő súlyos, ismétlődő utóvérzés ellátása során a bal oldali arteria lingualis és arteria pharyngea ascendens lekötése mellett döntöttünk a teljes arteria carotis externa lekötése helyett. Amennyiben angiográfia segítségével azonosítani tudjuk a sérült érszakaszt, és nem áll módunkban szelektív embolizációt végezni, vagy a lekötést tartjuk biztonságosabb megoldásnak, megfelelő eljárás lehet a szelektív érlekötés az arteria carotis externa ligatura helyett. Közleményünkben felhívjuk a figyelmet több rizikófaktorra is, amelyek szerepet játszhatnak tonsillectomia utáni utóvérzések kialakulásában. Néhány, az utóbbi évtizedben közölt tanulmány segítségével ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy az újabban bevezetett (pl. rádiófrekvenciás abláció, LASER, diathermia stb.) technikák az utóvérzések gyakoriságának tekintetében a hagyományos, úgynevezett "hideg" technikával szemben nem bizonyultak előnyösnek. Saját tapasztalataink is ezt támasztják alá. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy az eltávolításkor alkalmazott technika mellett a vérzéscsillapítás módja legalább annyira fontos szerepet játszik az utóvérzések szempontjából.