Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=119566
MOB:2016/1
Szerzők:Deli Gabriella; Balás István; Komoly Sámuel; Dóczi Tamás; Janszky József; Aschermann Zsuzsanna; Nagy Ferenc; Bosnyák Edit; Kovács Norbert
Tárgyszavak:MUNKAKÉPESSÉG; ELEKTROMOS STIMULÁCIÓ; AGY; PARKINSON-KÓR
Folyóirat:Ideggyógyászati Szemle - 2015. 68. évf. 11-12. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati-szemle/archivum]


  Korábban és hatékonyabban: a mély agyi stimuláció szerepe a munkaképesség megőrzésében  / Deli Gabriella [et al.]
  Bibliogr.: p. 389-390. - Abstr. hun., eng.
  In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2015. 68. évf. 11-12. sz., p. 384-390. : ill.


Bevezetés - A közelmúltban publikált "EarlyStim" vizsgálat igazolta, hogy a Parkinson-kórban jelentkező korai fluktuáció miatt elvégzett mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) jelentősebb mértékben javítja az életminőséget és csökkenti a motoros tünetek súlyosságát, illetve hatékonyabban szolgálja a szociális helyzet megőrzését is, mint az optimális gyógyszeres kezelés önmagában. Betegeink anyagának retrospektív analízisével arra kerestük a választ, hogy a megfelelő időben elvégzett DBS-kezelés hozzájárult-e a munkaképesség megőrzéséhez. Módszertan - A vizsgálat során 39 olyan, 60 év alatti Parkinson-kóros beteg anyagát dolgoztuk fel, akik a Pécsi Tudományegyetemen subthalamicus DBS-kezelésben részesültek, és akiknél legalább kétéves nyomon követés állt rendelkezésünkre. A betegeket két csoportba soroltuk - az aktív munkát végzők csoportjába (Munka+csoport, n=15) és az aktív munkát nem végzők csoportjába (Munka-csoport, n=24). A motoros tünetek súlyosságát (UPDRS), az életminőséget (EQ-5D) és az aktív munkavégzés tényét hasonlítottuk össze a műtétet követő 1. és 2. évben. Eredmények - A DBS-kezelés hatására mind a két csoportban közel 50%-os tüneti javulást értünk el, azonban az aktív munkát végző betegek csoportjában az életminőség szignifikáns mértékben kedvezőbbnek bizonyult. Azon betegek döntő része, akik a mutét elvégzésekor aktív munkát végeztek, a kétéves követési periódust követően is aktívan dolgoztak (12/15, 80%). Azonban a munkaképességüket már elvesztett betegek közül csak kevesen (1/24, 4,2%) tértek vissza az aktív munka világába (p<0,01, McNemar-teszt). Következtetés - Annak ellenére, hogy retrospektív vizsgálatunk alapján csak korlátozott mértéku következtetéseket vonhatunk le, eredményeink az EarlyStim vizsgálat konklúziójával összhangban arra utalnak, hogy a megfelelő időben elvégzett mély agyi stimulációs kezelés hozzájárulhat a betegeink munkaképességének megőrzéséhez.