A nem májbetegséghez társuló hasüregi folyadékképződés felfedezése és kezelése a napi belgyógyászati rutin részét képezi. Az ascites képződésének üteme, mennyisége és összetétele is különböző lehet. Az etiológia felismerése komoly differenciáldiagnosztikai nehézséget jelenthet annak ellenére, hogy a kórisméhez szükséges modern laboratóriumi, képalkotó, mikrobiológiai, sebészeti és patológiai háttér a legtöbb hazai kórházban elérhető. A szerzők áttekintik a nem májbetegségekhez társuló ascites kialakulásáért felelős gyakori és ritkább kórképeket, azok diagnosztikáját és terápiájának alapelveit, melyek a gyakorló orvos számára segítséget nyújthatnak a kórisme pontos felállításában és a páciens mielőbbi célzott kezelésében.