Kutatásom célja a hallgatók lelki egészségének pontosabb jellemzése és olyan tényezők azonosítása, amelyek segítségével a lelki egészséget javítani lehetne a felsőoktatás keretein belül. Ennek érdekében kérdőíves vizsgálatot végeztem a Debreceni Egyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem hallgatóinak körében. Kutatási módszerként a standard kérdőíves vizsgálatot választottam. Az általam használt kérdőív három standard eljárást tartalmazott: a Ryff-féle pszichés jóllétre vonatkozó kérdőívet, a mentális állapotot vizsgáló DASS kérdőívet valamint Thomas Kilmann konfliktuskezelési tesztjét. Az adatfeldolgozás SPSS program segítségével történt. A teljes minta 237 fős lett, 147 fó a Debreceni Egyetemről, míg 90 fő a két nagyváradi egyetemről. A Debreceni Egyetemen tanuló fiatalok (N=147) és a nagyváradi hallgatók (N=90) összehasonlítása során szignifikáns különbséget találtam a pszichés jóllét egyes összetevői közül az autonómia és az életcél területén. A mentális distressz mutatók közül pedig a stressz skálán mértem jelentős eltérést. Míg a Debreceni Egyetem hallgatói a mérsékelt, addig nagyváradi hallgatók az enyhe tartományba tartoznak a stressz tekintetében. A konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásában nem találtam jelentős különbséget a két ország hallgatói között. A magyarországi és az erdélyi hallgatók egyaránt az elkerülő stratégiát preferálják.