A polymyalgia rheumatica az 50 év feletti korosztály gyulladásos mozgásszervi megbetegedése, amelyet a vállak, csípők, nyak kifejezett fájdalma, reggeli merevsége és nagy szisztémás gyulladás jellemez, rendszerint jól és gyorsan reagál kis dózisú glükokortikoidra. Óriássejtes arteritissel való társulása régóta ismert. Az utóbbi évek klinikai megfigyelései és tudományos eredményei újabb kihívásokat állítottak a reumatológusszakma elé. Az aspecifikus, de jellegzetes polymyalgiás szindróma mellett változatos perifériás ízületi tüneteket figyeltek meg. A mozgásszervi tünetek hátterében mágneses rezonanciás és ultrahangvizsgálatokkal enyhe, múló, eróziót nem okozó synovitist igazoltak, amely döntően extraartikuláris megjelenésű. Mivel potognosztikus tünete nincs, a PMR diagnózisa továbbra is a differenciáldiagnosztikailag szóba jövő betegségektől való elkülönítésen alapul. Különösen nehéz az időskori gyulladásos arthritisek, időskori rheumatoid arthritis, késői kezdetű spondylarthritis elkülönítése. 2012-ben az amerikai (ACR) és az európai (EULAR) reumatársaságok polymyalgia rheumatica munkacsoportja klasszifikációs kritériumokat hozott létre, amelynek pontozásos algoritmusa szintén a klinikai tünetekre épül, az ultrahang-kritériumok további segítséget jelentenek. A polymyalgia rheumatica terápiája változatlanul a kis dózisú glükokortikoid, azt helyettesítő hatásos gyógyszer ez ideig nem ismert. A glükokortikoidterápia általában 1-1,5 éven belül elhagyható, az esetek egy részében azonban relapsusokkal járó krónikus lefolyás figyelhető meg, a glükokortikoidok hosszú távú, éveken át tartó adása szükséges. A glükokortikoidok jól ismert mellékhatásai (diabetes, hypertonia, hyperlipidaemia, osteoporosis) jelentős morbiditást, gazdasági terhet jelentenek. Újabb gyógyszervizsgálatok folyamatban vannak. A betegség korai felismerése, a glükokortikoidterápia mielőbbi elkezdése és szabályos kivitelezése, a mellékhatások megelőzése és kezelése a reumatológusok mellett a családorvosok napi feladata. A polymyalgia rheumatica ismerete az összes orvosi szakma számára nélkülözhetetlen.