A policisztás ovárium szindróma heterogén kórkép. A betegség a női populáció 5-20%-át érinti, függően az alkalmazott diagnosztikus kritériumrendszertől. Európában a policisztás ovárium szindróma diagnózisához jelenleg a Rotterdami 2003-as kritériumrendszert használjuk. Az ajánlás szerint a 3 jellegzetes összetevőből kettő jelenléte esetén diagnosztizálható a betegség: hyperandrogenizmus klinikai és/vagy laboratóriumi jelei, oligo-, anovuláció, és policisztás ovárium észlelése ultrahanggal. A betegség kezelése függ a kitűzött céltól, azonban túlsúlyos beteg esetén az életmódváltás minden esetben az első lépés. A hormonális fogamzásgátlók az elsőként választandó szerek, amennyiben a cél a hyperandrogenizmus tüneteinek mérséklése és a menstruációs ciklus rendezése. Ha a beteg gyermeket szeretne - ovuláció indukció céljából - clomifen-citrát javasolható. A metformin mindkét esetben második vonalbeli szerként jön szóba. A közlemény összefoglalja a PCOS kórélettani hátterét, etiológiáját, diagnózisát és a lehetséges terápiás eszközöket.