A vékony rostok károsodása a legkorábbi elváltozás a neuropathia kórfejlődése során, így funkcionális vagy morfológiai eltéréseik kimutatása a diabeteses neuropathia diagnózisának korai felállítására lehet alkalmas. A cardiovascularis autonóm neuropathia jelenléte a cukorbetegek mortalitása szempontjából prognosztikus értékű. Ugyanakkor a szakirodalom ellentmondásos a vékony rostok károsodása és az autonóm funkció közötti összefüggést illetően. A szerzők célja a vékonyrost-neuropathia és a cardiovascularis autonóm funkció összefüggésének vizsgálata volt 2-es típusú diabeteses betegekben. Tanulmányukban huszonöt 2-es típusú diabeteses beteg adatait elemezték. A perifériás vékonyrost-funkciót az alsó és felső végtagon a hőérzet-küszöbértékek Q-Sense készülékkel történő meghatározásával értékelték. A cardiovascularis autonóm funkciót a hagyományos cardiovascularis reflextesztek segítségével jellemezték. Az alsó és felső végtagon mért melegérzet-küszöbérték és a mélylégzésteszt eredménye között (r=-0,413 és r=-0,436, p<0,05), valamint a felső végtagon mért melegérzet-küszöbérték és a Valsalva-hányados értéke (r=-0,419, p<0,05) között szignifikáns összefüggés volt kimutatható. Emellett az orthostaticus hypotonia tekintetében szignifikáns különbség volt kimutatható a kóros és ép hőérzettel rendelkező diabeteses betegek között (p-0,004). A csoportok között az egyéb klinikai, glykaemiás, illetve antropometriai paraméterek tekintetében értékelhető különbség nem volt. Adataik arra utalnak, hogy a vékony rostok károsodása összefüggést mutat a cardiovascularis autonóm funkció beszűkülésével 2-es típusú diabeteses betegekben. Orthostaticus hypotonia jelenlétére elsősorban kóros hőérzettel rendelkező cukorbetegekben kell számítanunk. Cardiovascularis autonóm funkciózavar jelenléte esetén érdemes a vékonyrost-funkciók károsodására is gondolni, míg kóros hőérzet-küszöbértékek, illetve típusos neuropathiás fájdalom fennállása esetén a cardiovascularis autonóm funkció értékelése javasolt cukorbetegekben.