Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=117927
MOB:2015/4
Szerzők:Kiss István; Szegedi János; Kulcsár Imre; Ambrus Csaba; Kerkovits Lóránt; Tislér András; Kiss Zoltán
Tárgyszavak:ACE - GÁTLÓK (ANGIOTENZIN-KONVERTÁLÓ ENZIM INHIBITOROK); GENETIKA; DIALYSIS
Folyóirat:Hypertonia és Nephrologia - 2015. 19. évf. 4. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/hypertonia-es-nephrologia/archivum]


  Az angiotenzin-konvertáz enzim(ACE)-gén inszerció/deléció (I/D) polimorfizmusának hatása hemodializált betegek túlélésére  / Kiss István [et al.]
  Bibliogr.: p. 163. - Abstr. hun., eng.
  In: Hypertonia és Nephrologia. - ISSN 1418-477X, eISSN 2498-6259. - 2015. 19. évf. 4. sz., p. 159-163. : ill.


Bevezetés: Az ACE-gén I/D polimorfizmus és a cardiovascularis mortalitás közötti kapcsolat vizsgálata ellentmondó eredményeket adott. Hemodializált, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekben az emelkedett angiotenzin-konvertáló enzim-szinttel együtt járó DD polimorfizmus mutatott összefüggést a halálozással, elsősorban diabeteses betegekben. A rövid távú (három év) túlélési adatok elemzésével magunk is igazoltuk ezt az összefüggést. Feltételeztük, hogy a hosszú távú megfigyelés során (10 év) megerősíthetők addigi eredményeink és igazolódik az ACE-gén I/D polimorfizmus jelentősége krónikus veseelégtelenségben. Módszer: Beavatkozással nem járó, prospektív, multicentrikus vizsgálatunkban 746 beteget vizsgáltunk, akiknél a klinikai adatok összegyűjtése mellett egyszeri vérmintából az ACE-gén I/D polimorfizmus került meghatározásra (single nucleotide polimorfizmus, SNP). A mortalitás vizsgálatakor három genotípuscsoportot (I/I, I/D és D/D) hoztunk létre, és az adatokat többváltozós Cox proportional hazard modellben elemeztük. Eredmények: A betegek átlagéletkora 54,9 év volt és a nők aránya 46,8% volt. A diabetes mellitus gyakorisága 19,3% volt. ACE-gátló kezelésben a betegek 47,9%-a részesült. A vizsgálat megkezdését megelőzően a vérvétel előtti medián dialízis-időtartam 23,8 hónap (IQR 11,2-47,1). Az ACE-gén-genotípusok gyakoriságai eltérőek voltak egymástól [I/D (42,6%), a D/D (37,7%) és az I/I (19,7%)]. A betegek tízéves követése során a medián követési időtartam 29,8 hónap (IQR 12,6-63,4) volt. A D/D genotípusúak rövidebb túlélést mutattak (I/I vs. D/D: log-rank test: p=0,04) az ACEgátló kezelésben nem részesülő betegek között. A többváltozós Cox regressziós modellekben a D/D genotípus (összehasonlítva az I/I genotípussal) a mortalitás szignifikáns meghatározójaként csak az ACE-gátló kezelésben nem részesülő betegek között jelentkezett (HR 0,67, 95% CI 0,46-0,97, p=0,03). Következtetés: Vizsgálatunk eredménye alapján az ACE-gén I/D polimorfizmus önmagában nem befolyásolja a hemodializált betegek halálozását, de felvethető, hogy deléció/deléció (D/D) genotípusú hemodializált betegek túlélését az ACE-gátló kezelés kedvezően befolyásolhatja.