Összefoglalva elmondható, hogy a diabéteszes lábak infektálódott fekélyeinek kezelése összetett, multidiszciplinárist megközelítést igényel. Nem elegendő csupán az antibiogramok és a megfelelő élettani paraméterek alapján kiválasztani a megfelelő antimikrobás szert, annak szöveti megoszlását, farmakokinetikáját, és a célszövetben megjelenő koncentrációját is szem előtt kell tartani. Kézenfekvőnek tűnhet a lokális terápia (kiegészítő) alkalmazása, azonban ennek megítélése még a nemzetközi szakirodalomban is ellentmondásos. A legnagyobb problémát a hatékonyság kvantitatív meghatározása jelenti, melyhez kellően specifikus, standardizált és minimál invazív megoldás pillanatnyilag nem áll rendelkezésre (57). Célszerűnek tűnhet, a megfelelő protokollok alkalmazása mellett, ha a betegellátó team a klinikai képnek és a tapasztalatoknak megfelelően mérlegeli az antimikrobiális terápia célszerű, lokális kiterjesztését, a szóba jöhető farmakológiai és gyógyszer-technológiai lehetőségek ismeretében.