Általánosságban elmondható, hogy a non-Hodgkin-lymphoma incidenciája növekszik. Az agresszív non-Hodgkin-lymphomák - mint amilyen a diffúz nagy B-sejtes lymphoma - első vonalbeli kezelése kuratív szándékkal történik, azonban az indolens kórképek - mint például a krónikus lymphocytás leukémia/kis lymphocytás lymphoma általában nem tartozik a gyógyítható betegségek közé. Ezen felül a relapszust mutató/refrakter non-Hodgkin-lymphomák rossz kimenetellel jellemezhetőek, a kezelésre adott válaszreakciók időtartama minden egyes relapszussal csökken. Az újabb kezelési módok ebben a betegpopulációban igyekeznek javítani a betegség kimenetelét. Egy kétrészes áttekintésben ismertetjük az elmúlt öt év ígéretes új biológiai terápiáit, amelyek közül néhányat a US Food and Drug Administration jóváhagyott, míg mások aktív kutatások tárgyát képezik. Az első részben a monoklonális antitesteket tárgyaltuk. Ebben a második részben az adaptív celluláris immunterápiákat, a kis molekulájú gátlószereket és az immunmoduláló szereket tekintjük át, valamint a láthatáron lévő egyéb új terápiákat is megemlítjük.