Szerzők egy krónikus munkanélküliséggel sújtott magyarországi kistérségben, a - 30%-ban romák lakta Ózdi Kistérségben 60-60 magyar és roma munkanélküli férfit és nőt, továbbá egy-egy 60 tagú férfi illetve nő aktív munkavállalói csoport tagjait (a csoportokban az etnikai megoszlás - 50-50% magyar és roma dolgozó volt) a Spilberger-féle (1985) harag és düh kifejezési mód skála segítségével vizsgáltak meg. Megállapították, hogy az aktívan dolgozó férfiak és az összevont magyar és roma munkanélküli férfiak összehasonlításakor az A/EX érték (Anger expression) közötti különbség erősen szignifikáns (P<0,001); a nők esetében a különbség hasonló irányú marad, de nem szignifikáns. Arra következtetnek, hogy a több éven át munkanélküliek aktív dolgozókhoz viszonyított Spielberg-féle módszerrel mért harag és düh szintje hosszú időn, éveken keresztül magasabb, mint az aktív dolgozóké. Feltételezik, hogy ez a tény a munkanélkülieket érő nagyobb méretű, kellemetlen stresszor hatások esetében, a szokásosnál gyorsabb és nem várt agresszív események forrása lehet. Úgy ítélik meg, hogy a harag és düh szintje, valamint a kellemetlen (pl. fenyegető vagy fenyegetőnek vélt) stresszorok hatásai közötti szerzők által feltételezett összefüggések további elemzéseket igényelnek.