Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=117210
MOB:2015/3
Szerzők:Fromhercz Adriana; Nagy Edit; Hegedűs Szilvia; Hegedűs Béla
Tárgyszavak:OBESITAS; CSÍPŐÍZÜLETI PROTÉZIS; REHABILITÁCIÓ
Folyóirat:Rehabilitáció - 2015. 25. évf. 1-2. sz.
[https://www.rehab.hu/folyoirat.aspx?&web_id]


  A testsúly és a pszichés állapot szerepe a térd és csípő totális endoprotézis (TEP) implantációja utáni rehabilitációban / Fromhercz Adriana [et al.]
  Bibliogr.: p. 26. - Abstr. hun., eng.
  In: Rehabilitáció. - ISSN 0866-479X. - 2015. 25. évf. 1-2. sz., p. 23-26. : ill.


Bevezetés: a csípő- és térdarthrosisban szenvedők száma az elmúlt évtizedekben több mint 40%-kal emelkedett. A folyamat progressziója különböző ortopédiai műtétekhez vezethet. A betegség lefolyása, a műtét és a rehabilitáció különböző mértékű lelki megterhelést jelent. Célunk volt, hogy saját betegeink körében vizsgáljuk, milyen hatással van a rehabilitáció eredményességére a lelki állapot változása és a súlyfelesleg. Módszer: 48 totális endoprotézis implantációján átesett klienst vontunk be a programba. Vizsgáltuk a rehabilitáció megkezdése előtt a testtömegindexet, a Beck-féle depressziós skálát, a rehabilitációt befolyásoló cardiopulmonalis kísérő betegségek és egyes lelki vagy szociális problémák fennállását, továbbá a kezelés előtti és utáni funkcionális függetlenség mértékének változását. Eredmények: a vizsgálatba bevont kliensek közül 18-18 elhízottat vagy túlsúlyosat, 12 normális testsúlyút találtunk. Hypertonia 35, COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease) 12, stroke 1, myocardialis infarctus 3, arteriosclerosis obliterans 2 esetben szerepelt a kórelőzményben. A lelki és szociális problémák tekintetében mindhárom csoportban az alvászavar, a rossz hangulat, a félelem domináló volt (50-83,33%), a szorongás nem volt ennyire kifejezett (44,44-50%). A félelem okát vizsgálva a kiszolgáltatottságtól és a betegségtől való félelem volt kifejezett. A funkcionális függetlenség mértéke mindhárom csoportban szignifikáns javulást mutatott. Elhízottaknál kezelés előtt (k.e.): 94,16+-7,97, kezelés után (k.u): 111,55+-7,74, túlsúlyosaknál k.e.: 91,77+-7,36, k.u.: 107,33+-7,25, normális testsúlyúaknál k.e.: 87,75+-8,50, k.u.: 104,41+-8,68 (p<0,05). Következtetés: eredményeinkből megállapíthatjuk, hogy bár a pszichés állapot változása és a súlyfelesleg a rehabilitáció hatásfokát kedvezőtlenül befolyásoló tényezők lehetnek, a jól megválasztott és kivitelezett rehabilitációs program valamennyi vizsgált csoportban hasonló mértékű, kedvező életminőségváltozást eredményezett.