A szerző dolgozatában a perifériás idegsérülések utáni kedvezőtlen gyógyeredmények okait vizsgálva irodalmi értékelést közöl az eddig elért és az eredmények javítását célzó - jobbára kísérletes - kutatási eredményekről. Az ismertetett eljárások (neurotrophikus faktorok adása, mesenchymalis őssejtek felhasználása, génterápia, illetve idegvezető csövek, továbbá elektromos ingerlés felhasználása stb.) azonban általában csak kísérletes körülmények között bizonyultak többé-kevésbé sikeresnek; javarészük klinikai felhasználásra nem került. A szerző széleskörű irodalmi tájékozódás után munkájában ismerteti az idegsérülések gyógyulásának újabb kísérletes kutatási eredményeit: a morfológiai vizsgálatok alapján végzett, nagyszámú, neurogen faktornak az idegregenerációra kifejtett hatását, illetve az egyéb eljárásokat, amelyeket az idegsérülések kezelésében eddig alkalmaztak. Végül megállapítja, hogy e kezelési eljárások többségének szélesebb körű klinikai felhasználására még bizonyára várnunk kell. Addig a jelenlegi, jól bevált műtétek magas színvonalon történő kivitelezése szükséges.