Bevezetés: A sürgősségi ellátórendszer az egészségügyi ellátás egyik legnagyobb igénybevételnek kitett szegmense. Az egészségügy több területén folyik sürgősségi ellátás, azonban az orvosi ügyelet, a mentés és az intézeti sürgősségi ellátó egység a legfontosabb láncszemek. Cél: A jelen kézirat célja, hogy bemutassa a rendszerekben dolgozó nem orvos szakemberek képzési rendszerét a tevékenységek tükrében nemzetközi összehasonlításban. Módszerek: Szakirodalmi áttekintés került elvégzésre szakértői elemzésen átesett nemzetközi adatbázisokban (PubMed, Science Direct) 2003-2013 között angolul megjelent eredeti közlemények között előre meghatározott kulcsszavak segítségével. A keresés eredményeinek tematikus csoportosítása és a dokumentumok elemzése képezte az eredmények rendszerezésének alapját. Eredmények: A sürgősségi szakemberek képzése ugyan az egyes országokban eltérő szinten és képzési tartalommal kerülnek meg-valósításra, azonban általában két, tevékenységi körében is jól elkülöníthető szintezettség az országok többségében a sürgősségi ellátás intézeten kívüli mentési területein jelen van. Az intézeti keretek között végzett sürgősségi ellátási modell legfontosabb kulcsszereplője a sürgősségi gyakorlati ellátást nyújtó ápoló. Konklúzió: A képzésekhez kapcsolódó tanulási eredmények képezhetik a megfelelő alapját annak, hogy a sürgősségi ellátási terülten a standardok alapján végezett munka nem orvosi része szintezhető legyen. Ennek egyik jövőbeni megoldását adhatja az egészségügyi képzésekben is az Európai és hozzá igazodó Magyar Képesítési Keretrendszer.