A megalapozott egészségpolitikai döntések meghozatalához nélkülözhetetlen a lakosság egészségi állapotának pontos ismerete. Különösen igaz ez a gyermekek és várandósok egészségi állapotára vonatkozóan, ahol a célzott és gyors beavatkozásoknak hosszú távú pozitív hatásai lehetnek. A jelen áttekintés célja az egészségügyi alapellátás keretében gyűjtött és évente közzétett, nyilvánosan elérhető védőnői jelentésekből származó, a várandós nőkre és kisgyermekekre vonatkozó országos indikátorok időbeni alakulásának elemzése azt a kérdést feltéve, hogy a védőnők által szolgáltatott adatok milyen minőségben, és hogyan tükrözik az 1997 és 2011 közötti népességfogyás ismert tendenciáit. A védőnők által nyilvántartott várandós nők száma 1997 és 2008 között egyetlen évben sem csökkent 143 ezer alá, és nem haladta meg a 169 ezret. 2009-ben azonban a rendelkezésre álló adatok szerint drámai emelkedés következett be: a várandósok 2008-ban észlelt száma a következő évben több mint négyszeresére emelkedett, de ezt nem követte a tanácsadáson való megjelenések és azon nők számának emelkedése, akik megszülték gyermeküket. Ugyanezen adatforrás alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a 7 éven aluli gyermekek számában több mint 12-szeres emelkedés következett be 2005-ről 2006-ra. A védőnői ellátásban részesülő családok száma a nyilvántartás szerint a 2005. évben jelentetthez képest 2009-re több mint 9-szeresére emelkedett. A gondozott családokban észlelt gyermek-elhanyagolás 1997-től 2008-ig folyamatosan csökkent, majd 2009-ben több mint ötszörösére emelkedett, és napjainkig csak kismértékben csökkent. Az oktatási intézménybe nem járó 7-18 éves gyermekek száma 2011-ben 16,5-szeresen haladta meg a 2008-ban nyilvántartott adatot. Az adatszolgáltatás minőségével kapcsolatos, a fenti adatok által tükrözött súlyos problémák okának felderítése és rendezése sürgető feladat, a 0-6 éves korosztályt érintő beavatkozások tervezésének és elindításának alapfeltétele.