A vazoaktív szereknek - amelyek egyik képviselője a pentoxiphyllin is - a perifériás obliteratív érbetegek kezelésében a clauducatio intermittens-szel jellemezhető fázisban van szerepük. A petoxiphyllin az utóbbi 2-3 évtizedben - kevés kivételtől eltekintve - a hazai PAD-betegek terápiájában a vazoaktív szerek közül szinte egyedüliként kapott helyet. Alkalmazása a cilostazol elérhetősége óta jelent igazi meggondolást. A pentoxifyllin egy xantin derivátum, amelyről vizsgálatok sora bizonyította, hogy a vér sejtes elemeinek az áramlásban történő adaptációját javítja. Növeli a vörösvértestek és fehérvérsejtek deformabilitását, csökkenti a plazma fibrinogén szintjét és a vér viszkozitását, egészében véve javítja a vér rheológiai viszonyait. A klinikai vizsgálatok során a placebóhoz képest növelte mind a fájdalom nélküli, mind a maximális járástávolságot, és csupán enyhe mellékhatásokat regisztráltak. Adására az életmódi változtatásokat és preventív szerek elkezdését követően, majd azokkal párhuzamosan kerülhet sor. A pentoxiphyllin terápiába illesztése a betegek állapotának, betegségeinek, gyógyszereinek gondos áttekintését követően, a benefit/risk hozamot mérlegelve történhet.