Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem fordult az immunrendszer esetleges szerepére a hypertonia kialakulásában. In vitro és in vivo állat kísérletekben, valamint humán vizsgálatokban is kimutatták a veleszületett és a szerzett immunitás szerepét, különös tekintettel a perivascularis zsírszövet, a szív és a vese vonatkozásában. Gyulladásos mediátorok, citokinek, reaktív oxigénmetabolitok nemcsak lokálisan hatnak az erek falára, hanem számos más szabályozó me cha nizmuson, többek között a központi idegrendszeren keresztül, is elősegíthetik a hypertonia kialakulását. Ezek a felfedezések a hypertonia kialakulásának új értelmezését teszik lehetővé és új terápiás lehetőségeket rejtenek magukban.