Bevezetés: A korai anya-gyermek kapcsolat mindennapos interakciók sorozataiból formálódik. A kezdeti rizikótényezők és a későbbi anya-csecsemő interakciók vizsgálatára irányuló kutatás célja a korai anya-gyermek kapcsolat minőségét befolyásoló tényezőknek, és a korai kapcsolati zavar veszélyeztetettségének feltárása. Módszer:A kutatásba ötven első gyermekes anyát vontam be. Az anyai, gyermeki és interakcionális tényezőket vizsgáltam a gyermekek születése utáni napokban, majd egy, illetve négy és fél hónapos korukban. A szülői stresszt a PSI (Parenting Stress Index) hosszú változatával mértem. Az anya szorongásának megállapítására a STAI-Y - Állapot és Vonásszorongás Kérdőívet, a depresszív jegyek feltárására az Edinburgh Postnatal Depression Scale-t - EPDS - használtam. A The Postpartum Bonding Questionnare - PBQ kérdőív feltárja a gyermekre irányuló anyai érzelmek és magatartás minőségét. Az interakciók megfigyelése a gyermek négy és fél hónapos korában "face-to-face" szabad játék helyzetben, elemzése saját kódrendszerrel történt. Eredmények: Összefüggéseket találtunk a bemeneti rizikótényezők és az anyai interakciós stílusok jellemzői között. A szülés utáni depresszió, valamint a szorongás mutatója korrelált az anya gyermekéhez való ragaszkodása, illetve szülői stressz mutatójával. A játékosság, a rizikótényezők és az interakció minősége között is egyértelmű együtt járásokat tapasztaltunk. Az anya interakciós stílusa és a baba interakciós stratégiái között összefüggő mintázatokat találtunk. Következtetések: Azt találtuk, hogy a terhességi előzményeknek és perinatális eseményeknek prediktív értéke van a négy és fél hónapos kori anya-gyerek kapcsolatra. A prevenció és a korai intervenció számára fontos adatokat szolgáltathat a korai anya-gyerek interakciókban és egyéb faktorokban rejlő potenciális erősségek és gyengeségek megismerése, a későbbi negatív kimenetek (kötődés, kognitív és szocio-emocionális fejlődés, érzelmi- és viselkedészavarok) megelőzése érdekében.