Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=115245
MOB:2015/1-2
Szerzők:Költő András; Bányai Éva
Tárgyszavak:HIPNÓZIS; EMOTIÓK; PSZICHOLÓGIA
Folyóirat:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika - 2015. 16. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0406/0406-overview.xml]


  Az alexitímia és a hipnotikus fogékonyság összefüggése : szakirodalmi áttekintés / Költő András, Bányai Éva
  Bibliogr.: p. 27-32. - Abstr. hun., eng.
  In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2015. 16. évf. 1. sz., p. 1-33.


Elméleti háttér: Számos klinikai megfigyelés és kutatási eredmény utal rá, hogy a hipnózis iránti fogékonyság és az alexitímia hátterében közös - részben azonos, részben ellentétes irányban ható - mechanizmusok működnek. Ennek ellenére csak néhány tanulmány található a szakirodalomban, ami közvetlenül a két konstruktum kapcsolatával foglalkozik. Úgy tűnik, hogy a disszociatív hajlam, a fantáziakészség, az empátia és a mások érzelmeinek azonosítására való képesség mind a hipnábilitás, mind az alexitímia szempontjából meghatározó jelentőségűek. Ezek a tulajdonságok (a disszociáció kivételével) egy tágabb kategória, a mentalizációs készség elemeinek tekinthetők. Neuroanatómiai, neurofiziológiai és pszichogenetikai kutatások eredményei pedig azt sugallják, hogy az alacsony hipnotikus válaszkészség és az alexitímia központi idegrendszeri és neuroendokrin korrelátumai átfednek egymással. Célkitűzés: A hipnotikus fogékonyság és az alexitímia közös tényezőinek azonosítása. Módszer: Releváns szakirodalmi tanulmányok áttekintése és elemzése. Eredmények: A hipnózis iránti fogékonyság és az alexitímia egyaránt kapcsolatban áll a disszociációval. A magasabb hipnábilitás erősebb, a magasabb alexitímia gyengébb képzeleti bevonódással és aktivitással függ össze. Úgy tűnik, a hipnábilis/"lexitímiás" (nem alexitímiás) személyek mind a saját, mind mások érzelmeit inkább képesek azonosítani és azokra reagálni, mint az alacsony hipnábilitású/alexitímiás személyek. A két konstruktum hátterében átfedő (legnagyobbrészt ellentétes) neuroendokrin, neurofiziológiai és pszichogenetikai mechanizmusok állnak. Következtetések: A szakirodalmi adatok alapján feltételezzük, hogy a hipnábilitás és az alexitímia egymással összefüggő jelenségek, de kapcsolatuk nem lineáris. Feltételezzük, hogy köztük a mentalizációra való képesség és a másodlagos, elhárító funkciójú disszociáció közvetít. Összefüggésük feltárása további empirikus vizsgálatot igényel. A hipnábilitás és az alexitímia viszonyának megértése elősegítheti egyes mentális és pszichoszomatikus betegségek hatékonyabb hipnoterápiás kezelését.