A mellékhatásprofil az oka, hogy béta-blokkolókkal (BB) eredményesen kezelt betegek terápiahűsége nem megfelelő. Nehéz meghatározni, hogy az ED kialakulását az alapbetegség, a kezelés vagy a kettő kombinációja okozza. A BB-kal kezelt kardiovaszkuláris betegségekben relatív nitrogén-monoxid (NO) hiány, szabadgyök-felszaporodás, endothel-diszfunkció alakulhat ki, melyek következményes erektilis diszfunkciót (ED) okozhatnak. Az erekció létrejöttének három fázisában a NO központi szerepet játszik, amelynek relatív vagy abszolút hiányát számos experimentális és humán kísérlet bizonyította. A korai BB-kal végzett vizsgálatok vették fel először az ED szövődményként történő megjelenését. Egy metaanalízis, amely a BB-kezelés ED-ra kifejtett hatását vizsgálta, 23 tanulmányból csupán háromban talált "erektoprotektív" hatást, mindhárom alkalommal a nebivolol volt az érintett BB. A nebivolol csökkenti a szívfrekvenciát, a perifériás és centrális vérnyomást, a perifériás vaszkuláris ellenállást, növeli a koronária áramlási rezervkapacitást, javítja szisztolés és diasztolés funkciót, növeli a verővolument, fokozza az áramlásfüggő dilatáció mértéket az artériákban, csökkenti a pulmonalis artériás nyomást és növeli a fizikális terhelhetőséget. Az ED-ra kifejtett relatív jótékony hatását magyarázza a nebivolol magas kardioszelektivitása, szabadgyökcsapda effektusa, szénhidrát- és zsíranyagcserére gyakorolt neutrális illetve kedvező effektusa. Az előbbiekben felsorolt indirekt és direkt "erektoprotektív" hatásokban fontos a NO szerepe, amelynek hiányát a nebivolol képes kompenzálni. Így a klinikai hatékonyság és a kedvező mellékhatásprofil a beteg részéről biztosítja a terápiahűségét.