A GLP-1 az étkezés hatására a bélben termelődik, és glükózdependens módon szabályozza az inzulin és a glükagon elválasztását. Az elmúlt években kifejlesztett, a dipeptidil peptidáz-4 hatására rezisztens GLP-1-analógokat egyre kiterjedtebben alkalmazzuk a 2-es típusú diabétesz terápiájában. Jelenleg négy ilyen vegyület van klinikai forgalomban, s ezek mind kémiai szerkezetüket, mind farmakokinetikai tulajdonságaikat tekintve különböznek egymástól. Szerző a dolgozatban e négy gyógyszer hatékonyságát és biztonságosságát foglalja össze. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint a hosszú hatású készítmények erélyesebben csökkentik a HbA1c szintjét és kevesebb mellékhatással rendelkeznek. Egyúttal a heti egyszeri injekció nagyobb terápiás kényelmet biztosít, mint a naponta történő adás. Mindezeket a szempontokat figyelembe kell venni a megfelelő gyógyszer kiválasztásakor.